Kerekasztal

Pósfai Zsuzsanna, Periféria Központ társalapító, városkutató. Tanulmányait város- és területfejlesztés szakon végezte a párizsi Sciences Po-n, majd doktoriját a magyar lakáshitelezés területi egyenlőtlenségeiről írta. 2009 óta foglalkozik lakhatási, lakáspolitikai kérdésekkel. A Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont egyik alapító tagja. A lakhatás, a munkaerőpiac és a tőkebefektetések témáival foglalkoznak. Céljuk, hogy tudástermeléssel, közpolitikai javaslatokkal és konkrét alternatíva-építéssel hozzájáruljanak egy egyenlőbb társadalomhoz. Budapesten a lakhatási mozgalomban nyolc éven keresztül volt aktív, dolgozott a helyi közigazgatásban városfejlesztési területen, majd több évet akadémiai kutatóintézetben. 2018 óta teljes munkaidőben a Periféria Központban dolgozik, ahol lehetősége van a fenti területeket összekapcsolni.

Sudár Orsolya várostörténész, CEU doktorandusz
Kutatási területe a Budai vár átépítéstörténete, kutatásában a nemzeti építészet hagyományainak újrahasznosításával, a nemzeti tudat építészeti és várospolitikai vonatkozásaival foglalkozik.

Balogh Samu Márton várostervező
Napi munkájában a várostervezés és a közlekedésfejlesztés felügyelete is feladatai közé tartozik. Aktív szerepe volt a pesti alsó rakpart fokozatos átalakításának megkezdésében, az Otthon Budapesten városfejlesztési stratégia megalkotásában, vagy éppen a Rákosrendező fejlesztésére vonatkozó fővárosi álláspont megfogalmazásában.

Kiss Gábor műszaki menedzser, Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgató, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnök.
A Metrodom Cégcsoport ügyvezető igazgatójaként, a hazai lakóingatlan-fejlesztés egyik meghatározó szereplője, közel 7000 lakás épült fel és került átadásra az irányítása alatt, a kisebb társasházaktól, a sok száz, vagy ezer lakást is meghaladó lakóparkokig. Jelenleg is több társasház fejlesztésén dolgozik.

Dományi Bálint építészmérnök-urbanista
Korábban a BFVT településtervező munkatársa, majd a BKK és a BFK városfejlesztési szakterületeinek vezetője, jelenleg saját cégét vezeti. Szűkebb érdeklődésének fókuszában a város és a közlekedési infrastruktúra kapcsolódása, a vasúti építészet, a közterülettervezés és -megújítás mérnöki és társadalmi kérdései, valamint a barnamezős területek megújítása áll.

Csomay Zsófia Ybl- és Pro Architectura díjas építész, érdemes művész, a MOME címzetes egyetemi tanára, a Huszonkettesek építészcsoport tagja.
A kortárs magyar építészet meghatározó karaktereként számos jelentős épület és rekonstrukció tervezője. Portfóliójában többek között megtaláljuk a Collegium Budapest Raoul Wallenberg vendégházát, a Herendi Porcelánmúzeumot, a Fő utcai PALA irodaházat és MOME Műhely- és Műteremházát.

Keller Márkus történész, szociológus, habilitált egyetemi docens az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének vezetője.
Érdeklődési területe: a 19-20. századi társadalomtörténet összehasonlító perspektívában. Kötetei és tanulmányai jelentek meg a professzionalizáció, a lakhatás, a globalizáció és az összehasonlító történetírás elmélete témakörében.

Pintér Márton építész, a METU oktatója és az Environmental Design BA szakvezetője.
2016-ban alapította a VERY GOOD OFFICE irodaprototípust a transzparens szakmagyakorlás érdekében. Idén védi meg a Breuer Marcell Doktori Iskolában szakmaelhagyásról szóló doktori disszertációját. 2024-ben „Nincs itt semmi látnivaló” című kiállításával a 19. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátora.

Erhardt Gábor építész, az MCC Építészet és emlékezet műhelyének vezetője.
Tervezési praxisa Tokaj-Hegyaljához köti, de emellett kutat, publikál, oktat. Szakterülete a hazai organikus építészet múltja és jelene, a regionalista építészet lehetőségei, illetve a műemléki rekonstrukciók elméleti háttere.

Ferkai András DSc építész, építészettörténész, MOME professor emeritus
Dolgozott tervezőként, a Magyar Építőművészet szerkesztőjeként, Soros- és CCA-ösztöndíjasként, a Magyar Iparművészeti Egyetem kutatócsoportjának és a MOME Elméleti Intézetének vezetőjeként. Egyetemista kora óta a modern építészet történetével, elméleteivel és műemlékvédelmével foglalkozik. Topográfia formájában feldolgozta Buda és Pest két világháború közötti építészetét, kutatta a korszak eszmetörténetét – ezen belül a nemzeti építészet-fogalom értelmezéseit –, továbbá a Bauhaushoz kapcsolódó magyarok szerepét. Nagymonográfiát írt Molnár Farkasról. Monográfiája jelent meg Jánossy György, Farkasdy Zoltán és Gulyás Zoltán életművéről. Számos tanulmányban vizsgálta a hatvanas évek magyar építészetét, és könyvet szerkesztett az egyik legjelentősebb állami tervezőiroda, a KÖZTI működéséről. Részt vett a modern mozgalom dokumentálásával és megőrzésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Do.co_mo.mo_International munkájában. Az MTA levelező tagja és Építészeti Tudományos Bizottságának elnöke.

Wettstein Domonkos építész, a BME Urbanisztika Tanszék egyetemi adjunktusa, kutatási területe a Balaton régió tervezéstörténete.
2010-ben végzett a BME Építészmérnöki karán, 2019-ben szerzett PhD fokozatot, doktori disszertációját Regionális stratégiák a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979) címmel védte meg. 2013-14-ben az ETH Zürich GTA Intézetében volt vendégkutató. Kutatási eredményeit folyamatosan publikálja a hazai és nemzetközi fórumokon, 2022-ben jelent meg a Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században című könyve. 2023-tól az MTA Bolyai Ösztöndíjprogram keretében folytatja a Balaton-parti nyaralótelepek kutatását.

Zemlényi-Kovács Barnabás a 20. századi és kortárs képzőművészet elméletével és történetével foglalkozó teoretikus, kritikus, független kurátor. Az amszterdami Vrije Universiteit Critical Studies in Art and Culture kutatói mesterképzésén, előtte pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet tanszékén végezte tanulmányait. Kritikái és esszéi többek között az Artmagazinban, az Artportalon, a Balkonban, a Café Bábelben és Műértőben jelentek meg. A közelmúltban közreműködött Lődi Áron Metallurgia, Bolla Szilvia Running Up That Hill, Fridvalszki Márk Uforia és Nemes Csaba Making Painting című kiállításaiban.

Hartmann Gergely 2012-ben szerzett építészmérnöki diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 2018-ban nyert felvételt a MOME Doktori Iskola PhD képzésére, ahol 2022-ben abszolutóriumot szerzett. 2019 óta a MOME Elméleti Intézet és az Építészeti Intézet, valamint 2023 óta a BME DLA Építőművészeti Doktori Iskola külsős óraadója. 2023 óta tanársegéd a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén. Kiemelt kutatási területe a hazai és nemzetközi 20. századi építészettörténet és -elmélet, azon belül is elsősorban az 1945–1990 közötti időszak. 2022 novemberében Salgótarján modern építészete 1945–1990 címmel jelent meg építészeti útikalauza. Kutatói és elméleti munkásságát 2019-ben Arany Ácsceruza díjjal és Molnár Péter-emlékdíjjal ismerték el.

Wesselényi-Garay Andor 1994-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1995-ben építészirodát alapított Osváth Gáborral GYÁR néven, majd 2001-ben önállóan W-G-A PSYCHODESIGN néven. 2008-ban doktorált a Nyugat-magyarországi Egyetemen, 2012-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetem. Közel négyszáz építészeti tárgyú cikk, esszé, kritika és tanulmány szerzője. A MODEM-ben rendezett, A mindenség modellje című kiállítás és – Ferencz Marcellel közösen – a 12. Velencei Biennálé a Magyar Pavilonba tervezett installáció kurátora. Jelenleg a Metropolitan Egyetemen docense és a Győri Széchenyi István Egyetem Design Tanszékének egyetemi tanára. 2018-2024 között az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és a Kutatási Főosztály vezetője. Projektjei között szerepel az Első Huszonnégy Órás Építészeti Interjú Maraton, a Tesztoszteronépítészet és a WARchitecture című beszélgetéssorozatok. Érdeklődésének középpontjában a kortárs hazai- és erdélyi regionális építészet áll, különös tekintettel a fiatal építészek tevékenységére.